A garatfertőzések okai és kezelése

A heveny torokgyulladás, az akut faringitisz kialakulásához a leggyakrabban légúti fertőzés vezet. Az elhúzódó, krónikus esetek hátterében az orvosi vizsgálat más okokat is kideríthet. Ilyenek a gyomorsav visszaáramlása, vagyis a reflux okozta irritáció, egyes kémiai ártalmak vagy például az allergia. A fertőzéses eredet elsődleges okai a vírusok, de újabb adatok alapján a baktériumok szerepe sem elhanyagolható.

A 2020-ban publikált adatok szerint a garat nyálkahártyájának gyulladásáért 50-80 %-ban felelősek a vírusok, míg 5-36 %-ban baktériumok állnak a háttérben.

Mind a vírusok, mind a baktériumok közül számos fajról igazolódott, hogy szerepet játszik az akut faringitisz kialakulásában, a baktériumok közül mégis fontos kiemelni a Streptococcus nevű csoportot.

A faringitiszes tünetekkel orvoshoz fordulók zöme 5 éves kor alatti gyerek, érdemes tehát megvizsgálni, milyen arányban szerepelnek baktériumok, a gyerekkori akut garatgyulladás hátterében. Francia kutatók 25 év adatsorát elemezték és 10 523 gyerek leletét értékelték. Az átlagosan 7 éves gyerekek között a Streptococcusok előfordulása 34 %-nak adódott. Ebben a korosztályban tehát nem lehet kézlegyintéssel elintézni a garatgyulladást azzal, hogy mindegy milyen kezelést alkalmazunk, úgyis vírus okozza.

Vírusos eredet mellett szól, ha a panaszokhoz kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, köhögés társul, bár az allergiás hátterű légúti irritáció is mutathat hasonló tüneteket.

A baktérium okozta faringitisz gyanúját erősíti a gyors kezdet és a láz, de számos vírusról tudjuk, hogy hőemelkedéssel, akár hosszan tartó, nehezen befolyásolható lázzal jár. A tünetek tehát nem mindig egyértelműek, ezért súlyos esetben vagy hajlamosító alapbetegség esetén, főként gyerekkorban javasolt az orvosi vizsgálat.

Az akut faringitiszben szenvedő betegek több mint 91%-a a 7. napra tünetmentessé válik, függetlenül attól, hogy történik-e kezelés vagy sem. Amennyiben a betegség hátterében felmerül a Streptococcus fertőzés lehetősége, az orvos antibiotikumot fog felírni, amivel a késői, úgynevezett posztsztreptokokkális szövődmények kialakulásának valószínűsége csökkenthető. A felszívódó (szisztémás) antibiotikumok alkalmazása körültekintést igényel, ezért ezek a gyógyszerek vénykötelesek.

A Dorithricin egyik hatóanyaga, a tirotricin helyileg hatóantibiotikum, melynek spektruma a Streptococcusokra is kiterjed.

Helyi hatásából adódóan alkalmazása során a felszívódó antibiotikumokra jellemző mellékhatások zömével nem kell számolni. A Dorithricin szopogató tabletta emellett széles hatású antiszeptikumot és helyi érzéstelenítőt is tartalmaz.

Irodalom:

  1. R. W. Wolford et al: Pharyngitis, Last Update: May 22, 2020 (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK519550/)
  2. F. Le Marechal et al: Streptococcal pharyngitis in children: a meta-analysis of clinical decision rules and their clinical variables (BMJ Open 2013;3:e001482.)
  3. http://medicalonline.hu/cikk/a_poststreptococcalis_betegseg_kivizsgalasa
  4. https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=16987



A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!